MNE Alapszabálya

-----------------------------------------------------------------------------------------
Az Egyesület, a Közgyűlés felhatalmazása alapján, a jelen alapszabályt, módosításokkal egységes szerkezetben a mai napon, azaz 2016. április 16. napján tartott közgyűlésen elfogadja, azzal, hogy a módosítások vastag, dőlt, aláhúzott betűvel kerülnek megjelölésre.
1. §. Az Egyesület neve, székhelye, elérhetőségei:

1.1 Az Egyesület neve: Magyar Naturisták Egyesülete

Rövidített neve: MNE

Az Egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az Egyesület jogképes, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat.
Az Egyesület működési területe kiterjed Magyarország egész területére.
1.2. Székhelye, elérhetőségei: 2337 Délegyháza Naturista part 1318.
telefon száma: 06 24 512845,
WEB elérhetősége: www.mne.hu
e-mail címe: mne@mne.hu

1.3. Az Egyesület alapításának, nyilvántartásba vételének az éve: 1983

1.4. A határozat száma az alapítás elfogadásáról: 10015/635, 1983.12.12 Belker. Min.

1.5. A Bírósági Bejegyzés nyilvántartási száma: 171

1.6. A nyilvántartásba vétel határozatának a száma: Pk.60171/1989/1., 1989. június 14.

A végzés száma a közhasznúvá minősítésről: 7. Pk.60171/1989/12, 1999. április 29.

1.7. Emblémája, logója: Kerek kék mezőben az Egyesület nevének rövidítése fehér betűkkel, kissé jobbra, felülről süt a nap, melynek sugarai a betűk mögött eltűnnek. A kék mezőt fehér gyűrű veszi körül. Ebben fekete betűkkel az Egyesület nevének felirata szerepel. Az embléma alsó részében piros fehér zöld körgyűrű cikk van elhelyezve.

2.§. Az Egyesület célja és feladatai:

2.1 Az Egyesület olyan közfeladatok teljesítésére irányuló tevékenységet végez, amely hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (azaz a célcsoportja túlmutat a szervezet tagjain.)

Alapvető feladatainak az alábbiakat tekinti, azzal, hogy azok bővebb kifejtésére is sor kerül, jelen ponton belül:

2.1.1. Tagjai és az Egyesülethez csatlakozni vágyó személyek egészségi állapotának javítása, fejlesztése, egészséges életmódra történő nevelés, ezáltal a jobb életminőség elősegítése, naturista életmódon keresztül.

2.1.2. Természetvédelem, környezetvédelem.

2.1.3. Az Egyesület feladata ezen felül mindaz, amely céljainak megvalósításához szükséges és nem jogellenes.

2.2. A fentieken túl az Egyesület célja a közösség formálása. Olyan közösség kialakítása, amely képes az Egyesület céljaiért összefogni, az egyéni célokat, érdekeket háttérbe helyezni.

2.3. Az Egyesület célja lehetőséget biztosítani – naturista körülmények között – a szabadidő kulturált, kellemes és hasznos eltöltésére, mindazok számára, akik testük teljes felületét kívánják átadni a víznek, levegőnek, napfénynek.

2.4. A naturizmus alapjaiban is természetközeli tevékenység. A naturista benne él a természetben, látja a környezetében virágzó növény- és állatvilágot. Képes arra, hogy akár többlet áldozatokat is hozzon ennek a természeti környezetnek a megőrzése érdekében. Tehát fontos cél az Egyesület számára a környezetvédelem, a környezettudatos viselkedés elősegítése.

2.5. Az Egyesület célja, hogy az egészséges életmódhoz kapcsolódóan, azzal összefüggésben elősegíteni a környezet és a természet védelmét, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. E célok érdekében szervezi és mozgósítja tagságát.

2.6. Az Egyesület fontosnak tartja a sportra nevelést. Köztudott, hogy a sportoló ember egészségesebben él, jobban ki tudja teljesíteni az egyéni céljait, és hosszabb ideig képes hasznos tagja lenni a társadalomnak.

2.7. Az Egyesület célja, hogy teret, területet, és megfelelő infrastruktúrát biztosítson az Egyesület tagjain túl, a magyar és külföldi naturistáknak, a célokban meghatározott tevékenységek folytatásához. Ezen terület és infrastruktúra biztosítható megfelelő körülményekkel rendelkező hely bérletével, terület biztosításával, az Egyesület 2/2011 (IX.20.) számú határozatában rögzítetteknek megfelelően, annak megvalósításával.

2.8. Az Egyesület fontos célnak tekinti a magyar és nemzetközi naturista szervezetekkel történő kapcsolatok folyamatos kialakítását. Ezek a kapcsolatok, barátságok nemcsak az Egyesület tagjainak, hanem az egész magyar társadalomnak az érdekeit szolgálják.

3.§. Az Egyesület tevékenysége

Az Egyesület a céljai elérése érdekében:

3.1 Szoros kapcsolatot teremt a tagsággal, együttműködik magán- és jogi személyekkel, továbbá más civil szervezetekkel, közösségekkel.

3.2 Az Egyesület a környezetvédelem érdekében szoros kapcsolat igyekszik kialakítani a területileg illetékes szakhatóságokkal.

3.3. Az Egyesület, pénzügyi lehetőségeinek megfelelően, tér, terület és megfelelő infrastruktúra kialakításáról és biztosításáról gondoskodik, az Egyesületi célok megvalósítása érdekében.

3.4 Az Egyesület, közvetetten befektetési, gazdasági tevékenységet folytat, gazdasági társaságban történő tagi minőség betöltésén keresztül, mellyel a 2.7. pontban rögzített infrastruktúra megteremtését kívánja megvalósítani, azzal, hogy ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti, az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységnek minősül.

3.5 Az Egyesület a szervezetének működtetése érdekében munkavállalókat alkalmazhat, akikkel a hatályos törvényeknek megfelelően munkaszerződést köt, illetve azokat szükség esetén módosítja.

3.6. Az Egyesület tisztségviselői a tevékenységükért fizetést, költségtérítést nem kapnak, a munkájukat társadalmi munkában végzik, bármilyen egyéb jogcímen adott kedvezményben csak a teljes jogú tagokkal megegyező mértékben részesülhetnek.

3.7 Az Egyesület, mint jogi személy - szervezeti, gazdálkodási önállóságának és demokratikus működési rendjének megőrzése mellett - más gazdasági társaságba tagként beléphet. Az Egyesületet a gazdasági társaságban, az Elnök képviseli. Az Elnök akadályoztatása esetén, a képviseletre az Alelnök vagy az Elnökség által megbízott másik Elnökségi tag jogosult. A gazdasági társaságba történő belépés nem veszélyeztetheti az Egyesület tagságának az érdekeit, a szervezet fennmaradását, a társadalmi céljainak megvalósulását és nem eredményezheti az Egyesület vagyonának elvesztését. Az Egyesület a gazdasági társaság tartozásaiért csak a társaságba bevitt vagyon nagyságáig felel.

3.8 Az Egyesület tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

3.9 Az Egyesület, jogosult a gazdasági társaságokon keresztül megvalósított befektetésekből származó, ott realizálódott osztalékra, de ez csak az Egyesület vagyonát gyarapíthatja és az az Egyesület tagjai között nem osztható fel. Az ilyen módon keletkező forrásokat, csak az Egyesület céljainak megvalósítása elősegítésére lehet fordítani. Az ilyen módon keletkező források felhasználásáról az Egyesület Közgyűlése jogosult dönteni azzal, hogy a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt csak és kizárólag a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

3.10 Az Egyesület, mint közhasznú szervezet, jogosult a vonatkozó törvény előírásainak megfelelően magán és jogi személyektől adományok elfogadására és az adományozás igazolására.

3.11 Az Egyesület az Alapszabályban részletezett célok és feladatok megvalósítása, illetve az Egyesület működésének biztosítása érdekében jogosult tagdíjakat (teljes jogú tagok esetében alaptagdíj, pártoló tagok esetében pártoló tagdíj) szedni, és azt az Egyesület céljainak érdekében felhasználni.

4.§. Közhasznúság, Közhasznú jogállás

I.
A Magyar Naturisták Egyesülete Magyarországon hivatalosan bejegyzett közhasznú szervezet, ezért törekszik ennek a jogállásnak a megtartására. „Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Civil törvény)” rendelkezései szerint az Alapszabály 2.§-ában az alábbi közhasznú tevékenységeket és feladatokat látja el:

4.1 Egyesület által folytatott közhasznú tevékenység: Az Egyesület által fenntartott Kemping területén belül sportlétesítmények fenntartása (teniszpálya, röplabdapálya, focipálya fenntartása, tagok és a nyilvánosság részére is elérhető, társegyesületek meghívásával sportesemények szervezése, versenyszerű megrendezése (tóátúszó verseny, strandröplada verseny, ping-pong verseny, tollaslabda verseny, petanque)

A közhasznú tevékenységet, mely közfeladathoz kapcsolódóan végzi: szabadidő sport gyakorlása feltételeinek megteremtése és biztosítása, sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása

Közfeladatot előíró hatályos jogszabályhely megjelölése: 2004. évi I tv 49 § c) pontja

4.2 Egyesület által folytatott közhasznú tevékenység: E körben az Egyesület, mind egyesületi, mind tagi szinten az általa fenntartott Kemping természetes környezetét tagjai közreműködésével óvja fenntartja, a parton lévő nádasok védelmével is, folyamatosan fejleszti további növények ültetésével, telepítésével, a természetes környezet fenntartásával, biztosításával, annak óvásával, a természetes állatpopuláció fenntartásával, védelmével, folyamatos kapcsolatot tart fenn az ócsai madármenhellyel, ahova sérült, fészkükből kiesett fiókákat visz gyógyításra, továbbnevelésre.

A közhasznú tevékenységet, mely közfeladathoz kapcsolódóan végzi: A természeti értékek és területek állapotának megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése

Közfeladatot előíró hatályos jogszabályhely megjelölése: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 2 § (1) bekezdés c) pont, 56 §, 61 §, 62 §, A közfeladat teljesítését Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13 § (1) bekezdés 11. pont

4.3. Egyesület által folytatott közhasznú tevékenység: E körben az Egyesület, az általa fenntartott Kemping területén található tó víztisztaságának fenntartása érdekében a szükséges lépéseket folyamatosan megteszi, a szükséges vizsgálatokat elvégzi és e körben folyamatos kapcsolatot tart az illetékes Önkormányzattal.

A közhasznú tevékenységet, mely közfeladathoz kapcsolódóan végzi: A természeti értékek és területek állapotának megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése, vízgazdálkodás

Közfeladatot előíró hatályos jogszabályhely megjelölése: 2011. évi CLXXXIX törvény 13 § (1) bekezdés 11. pont

4.4. Egyesület által folytatott közhasznú tevékenység: E körben az Egyesület a hulladékgazdálkodás terén elősegíti az Egyesület a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének csökkentését e célra rendszeresített speciális eszközökkel, a szelektív hulladékgyűjtés biztosításának a lehetőségével.

A közhasznú tevékenységet, mely közfeladathoz kapcsolódóan végzi: hulladékgazdálkodás

Közfeladatot előíró hatályos jogszabályhely megjelölése: 2011. évi CLXXXIX törvény 13 § (1) bekezdés 19. pont
Az Egyesület kifejezetten rögzíti, miszerint nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, valamint pártoktól, politikai szervezetektől anyagi támogatást nem fogad el.

Egyesület jelen pontban is megerősíti, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt csak és kizárólag a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

II.
Erőforrások

Az Egyesület rögzíti, hogy megfelelő erőforrás áll az Egyesület rendelkezésére, tekintettel arra, hogy az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a törvényben rögzített feltételek teljesültek, azzal, hogy annak összege az 1. számú mellékletben kerül feltüntetésre.

III
Társadalmi támogatottság
Az Egyesület rögzíti, hogy az Egyesület társadalmi támogatottsága, a közhasznúsági státusz megtartásához megfelelő, mivel az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában az 1 számú mellékletben szereplő, törvényben rögzített feltételek teljesültek.
5.§. A Magyar Naturisták Egyesületének szervezeti felépítése, választás, választhatóság szabályai, feltételei

5.1 Az Egyesület tagjai
5.2 Az Egyesület Közgyűlése
5.3 Az Egyesület Elnöksége
5.4 Az Egyesület Felügyelő Bizottsága
5.5 A kerületi területfelelősök

5.1.§. Az Egyesület tagság, a tagság típusai, a tagok jogai, kötelezettségei

5.1.1. Az Egyesületi taggá válás, a tagsági viszony fenntartásának és szüneteltetésének feltételei:

a.) Egyesületi tag lehet minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár, vagy Magyarországon életvitelszerűen élő EGT tagállami polgár, bevándorolt, menekült státuszú személy, aki a naturista életformát vállalja, kötelezettséget vállal az Alapszabály rendelkezéseinek betartására, megfizeti a részére meghatározott alaptagdíjat, és írásban hozzájárul ahhoz, hogy az Egyesület Elnöksége a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a működéshez elengedhetetlenül szükséges személyi adatait kezelje. A tagsági jogviszony az Elnökség által történő felvétellel és az alaptagdíj befizetésével keletkezik. Nem vehető fel a tagok sorába 3 évig az, akinek a korábbi tagsági viszonya kizárással szűnt meg.

b.) Az Egyesületbe való belépés önkéntes.

c.)A tagfelvételt kérőnek jelentkezési lapot kell kitöltenie és aláírnia, melynek alapján a belépés elfogadásáról vagy annak elutasításáról az Elnökség dönt. Az új belépőkről a Közgyűlést tájékoztatni kell, a tagfelvételt követő Közgyűlés alkalmával. A tagsági viszony a kitöltött jelentkezési lap aláírásával és az Elnökség jelentkezést elfogadó döntésével, alaptagdíj befizetésével jön létre. A felvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon jár el. A fellebbezésről a Közgyűlés a következő ülésen dönteni köteles.

d.)Az Egyesületi tagsági viszony akkor marad fenn, ha a korábban felvett tag az éves alaptagdíjat megfizette. Az Egyesületi tagság megszűnik a tag elhalálozásakor, vagy akkor, ha a tag, írásban közli az Elnökséggel a kilépési szándékát. Megszűnik a tagság akkor is, ha a tag az alaptagdíjat az Elnökség által, ajánlott, tértivevényes levélben szereplő határidőig sem fizeti meg. A felszólító levélben az Elnökség a tagot köteles figyelmeztetni az alaptagdíj megfizetésének elmulasztásából eredő jogkövetkezményekre és 15 napos határidő tűzésével a tagot a díjhátralék megfizetésére hívja fel. Az Egyesületi tagság a felszólító levélben szereplő 15 napos határidő eredménytelen elteltét követő napon törléssel szűnik meg. A törlésről az Elnökség a Közgyűlést, a soron következő Közgyűlésen tájékoztatja.

e.)Amennyiben a tag jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy Közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, illetve ha a tag az Egyesület érdekeit veszélyezteti, bűncselekményt követ el vagy taghoz méltatlan magatartásával az Egyesület tevékenységét bármilyen módon veszélyezteti vagy a kemping házirendjének valamely rendelkezését nem tartja be a Közgyűlés – bármely Egyesületi tag vagy Egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A Közgyűlés a kizárásra vonatkozó határozatot, csak az érintett meghallgatása után hozhat vagy abban az esetben, amennyiben az érintett az írásban történő értesítést követően a meghatározott időpontban nem jelent meg a Közgyűlésen és távollétét nem igazolta, nem mentette ki. A határozat meghozatalához továbbá szükséges, hogy az adott tag kizárására vonatkozó pont, a Közgyűlési meghívóban napirendi pontként szerepeljen. A kizárási eljárás részletes szabályait a jelen alapszabály 6.5 §-sa szabályozza.
f.) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást
g.)A kizárt tag a Közgyűlés kizáró határozata ellen- a kézhezvételtől számított 30-napon belül- a bírósághoz fordulhat
h)A kizárás a határozat jogerőre emelkedése napján, illetve amennyiben a tag bírósághoz fordult az ítélet jogerőre emelkedése napján lép hatályba.
5.1.2. A különféle tagsági viszonyok, jogállások

a.) Az Egyesület teljes jogú tagja az a személy, aki a 2.§ -ban felsorolt célokat magáévá teszi, és különösen a 2.7. pontban deklarált feladat megvalósításában aktívan részt vesz. Fizeti a teljes jogú tagokra megszabott úgynevezett alaptagdíjat. A teljes jogú tagnak a Közgyűlésen szavazati joga van választhat és választható.

b.) Az Egyesület különleges jogállású tagja az a személy lehet, aki a 2.§ -ban felsorolt célokat magáévá teszi, de a 2.7. pontban deklarált feladat megvalósításában nem vesz részt aktívan. A pártoló tagot az Egyesület Elnöksége veszi fel az Egyesületbe és a felvett pártoló tagokról, a felvételt követő Közgyűlésen tájékoztatja a Közgyűlést. A pártoló tag az Egyesület tevékenységében vagyoni hozzájárulásával: az ún. pártoló tagdíj megfizetésével vesz részt, melynek mértékét a Közgyűlés határozza meg. A pártoló tag a Közgyűlést tanácskozási joggal látogathatja, javaslattételi joga van, de nincs szavazati joga és az Egyesület szerveibe nem választhat, és nem választható. A pártoló tagok névsorát az Elnökség tartja nyilván.

c.) Az alaptagdíj első, Közgyűlés által meghatározott összegének megfizetési határideje, minden aktuális év április 30. napja, míg a második részlet megfizetésének határideje az aktuális, esedékes év december 10. napja. A tagdíj befizetésére vonatkozó határidőt, a Közgyűlés jelenlévők egyszerű szótöbbségével módosíthatja.
d.) A pártoló tagdíj fizetésének határideje minden aktuális év április 30. napja
5.1.3. A tagok jogai és kötelezettségei:

5.1.3.1. Az Egyesület teljes jogú tagjának jogai:

a.) Látogathatja – az Egyesület által szervezett rendezvényeket, azokon és más helyeken igénybe veheti a tagság részére biztosított kedvezményeket és lehetőségeket.
b.) A tag tagsági jogai közül a Közgyűlésen való részvételt és az ott történő szavazást képviselőn keresztül is gyakorolhatja. Az erre vonatkozó meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. A meghatalmazással kapcsolatosan azonban a tagok kifejezetten rögzítik, hogy meghatalmazott csak és kizárólag teljes jogú tag lehet, valamint a meghatalmazóként eljáró teljes jogú tag, csak és kizárólag azonos kerületből származó teljes jogú tagnak adhat meghatalmazást. A kerület fogalmát az Egyesület házirendje rögzíti.
c.) Az Egyesület teljes jogú tagjai azonos szavazati joggal rendelkeznek, részt vehetnek a Közgyűlésen, az Egyesület munkájában. Jogosultak a Közgyűlés napirendjére vonatkozóan javaslatot tenni, továbbá részt vehetnek a Közgyűlés határozatainak meghozatalában.
d.) Az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően választhat, de az Egyesület szerveibe és tisztségeibe csak abban az esetben választható, ha a választás időpontjában a tagsági viszonya legalább a 2 évet meghaladja, és az Egyesület területén állandó települési hellyel rendelkezik, és fegyelmi büntetés hatálya alatt nem áll és nem állt a választást megelőző 2 évben,
e.) Saját akaratából közreműködését felajánlhatja, és részt vállalhat az Egyesület szervezeti életében. Tisztségviselővé történő megválasztása esetén felelősséggel részt vesz a vezetőszervek, bizottságok munkájában, az Egyesület irányításában.
f.) Szabadon véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az Egyesület szervei felé, az Egyesületet érintő bármely kérdésben.
g.) Az Egyesület ügydöntő szervének törvénysértő határozatát, az Egyesületen belüli jogorvoslati utat követően, vagy annak hiányában - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.
h.) Tagsági jogviszonyából eredő jogai és érdekei védelmében sérelmei orvoslására egyénileg, vagy más tagokkal közösen, írásban panaszt /petíciót/ terjeszthet elő az Egyesület Elnökségéhez.
i.) Támogató közreműködését – kezdeményezett ötletei megvalósítására – felajánlhatja az Egyesület szervei felé.
5.1.3.2. Az Egyesület teljes jogú tagjának kötelességei:
a.) Alapszabály, továbbá az Egyesület szervei által hozott és reá vonatkozó határozatok, valamint a szabályozó előírások betartása.
b.) Az Egyesület érdekeinek szolgálata, vagyonának megőrzése, jó hírnevének elősegítése, az Egyesülethez méltó magatartás tanúsítása.
c.) Az alaptagdíj, valamint a Közgyűlés által évente megállapított egyéb esetleges díjak és hozzájárulások közgyűlési határozatban rögzített határidőn belül történő befizetése. Nem tarthat igényt az Egyesület által biztosított kedvezményekre az a személy, aki az ilyen irányú kötelezettségek teljesítését elmulasztja.
d.) Elérhetőségi lehetőségeinek (név, lakcím, telefonszám, e-mail cím,) és ezekben bekövetkezett változásoknak a bejelentése.
e.) A választás, vagy megbízás útján keletkezett – és általa elvállalt - feladatköréből eredő kötelezettségeinek legjobb tudása szerinti ellátása.

5.2.§. Az Egyesület Közgyűlése

Az Egyesület Közgyűlése, a Magyar Naturisták Egyesületének legfontosabb döntéshozó szerve. A Közgyűlésen az Egyesület minden teljes jogú tagja jogosult részt venni és ott szavazati joga van. Az Egyesület pártoló tagjai – tanácskozási, javaslattételi joggal - látogathatják a taggyűlést, de ott szavazásra nem jogosultak. Az Egyesület köteles minden évben egyszer, legkésőbb április 30. napjáig megtartani az éves rendes Közgyűlést.

A tárgyévi kiadások az év első napja, valamint az éves rendes Közgyűlés összehívásának napja között, az előző évi tervezett költségvetés időarányos részének 80%-át nem haladhatják meg.

5.2.1.§. A Közgyűlés hatásköre

a) az alapszabály módosítása;
b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása ezen belül az alaptagdíj és az esetlegesen más jogcímen fizetendő kötelezettségek, valamint a pártoló tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének, a beszámoló közhasznúsági mellékletének, és kiegészítő mellékleteinek – elfogadása valamint a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának megvitatása és elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi Egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más Egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése
l) döntés az Egyesület infrastruktúrájának megteremtésére szolgáló hosszú távú szerződések megkötésében, módosításában, vagy felbontásában;
m) olyan befektetések jóváhagyása, melyben az Egyesület valamely gazdasági társaságba kíván befektetni;
n) keletkezett nyereség közhasznú tevékenységre történő fordítására vonatkozó döntéshozatal;
o) döntés a Közgyűlés napirendjére vett sürgősségi kérdésekben;
p) döntés más naturista szervezetekkel való egyesülés kérdésében;
q) döntés az Egyesület feloszlatásának kérdésében.

5.2.2. § A Közgyűlés összehívása:

a.) A Közgyűlést az Elnökségnek minden évben, legkésőbb április 30. napjáig kell összehívni – a napirend közlésével. A Közgyűlést az Elnök, akadályoztatása esetén Alelnök, mindkettőjük akadályoztatása esetén valamely Elnökségi tag nyitja meg, majd a Közgyűlés által megválasztott személy, mint levezető elnök vezeti le. A Közgyűlés megnyitását, valamint a levezető elnök megválasztását követően, a jelen lévők egyszerű szótöbbségével, a Közgyűlés megválasztja a jegyzőkönyvvezetőt. két jegyzőkönyvet hitelesítő személyt, valamint a szavazatszámlálókat a teljes jogú tagok sorából. Az Egyesület tagjainak meghívása elsődlegesen elektronikus levélben történik, minden olyan esetben ahol a tag ezt írásban elfogadja, és erre megfelelő címet nevez meg. Ennek hiányában tértivevényes postai levélben kell a valamennyi jogállású tagot értesíteni. A meghívót (elektronikus vagy postai úton) legkésőbb a Közgyűlés napját 15 nappal megelőzően kell valamennyi jogállású tagoknak kiküldeni. A Közgyűlés tényét és annak napirendi pontjait, 15 nappal az időpont előtt, az Elnökség köteles az Egyesület hivatalos újságjában, a „Naturista Hírekben” közzétenni, ezzel is biztosítva lehetőséget az Egyesület minden jogállású tagjának, hogy a Közgyűlésen részt vehessen. A Naturista Híreket az Egyesület köteles elektronikusan is megjelentetni az Egyesület honlapján.

b.) A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét, a Közgyűlés pontos időpontját és helyszínét; a Közgyűlés levezető elnöke, a teljes jogú tagokból kiválasztásra kerülő Közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tag, szavazatszámlálók megválasztására vonatkozó javaslatokat, valamint a szavazásra előterjesztett napirendeket; a megismételt Közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.

c.) A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket.

d.) A napirendeket a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak, akár meghatalmazott útján a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

e.) A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet.

f.) A Közgyűlés helyszíne az Egyesület székhelyétől eltérő helyszínen is tartható.

g.) A Közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a Közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt

h.) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha azt a Bíróság elrendeli, illetőleg akkor, ha a tagoknak legalább 10 %-a – az ok és a cél, napirendi pont(ok) megjelölésével - azt az Elnöktől írásban kéri.

i.) Rendkívüli Közgyűlést hívhat össze az Elnökség is, ha azt az Elnökség ülésén egyszerű többséggel megszavazza.

j.) Rendkívüli Közgyűlés összehívására jogosult a FEB elnöke a jelen alapszabály 5.4.2. e) pontjában rögzített esetben.

k.) Az Elnökség, mint ügyvezető szerv köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

 az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
 az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
 az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

l.) A rendkívüli Közgyűlések összehívásának szabályai megegyeznek a jelen § a.) pontban leírtakkal.

m.) A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az Egyesület szervei a Közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

n.) A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

o.) A Közgyűlés abban az esetben határozatképes, amennyiben a teljes jogú, azaz szavazásra jogosult tagok 50 % + 1 jelen van, vagy az 5.1.3.1 b.) pontnak megfelelően képviselteti magát. Az esetleges határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlést újra össze kell hívni, legalább egy alkalommal, ugyanazon napirendi pontokkal azzal, hogy ezen szabályok alapján összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintett nélkül határozatképes, azzal, hogy ezen szabály nem vonatkozik az alapszabályban, jogszabályokban meghatározott, minősített többséget érintő kérdéskörökre. A határozatképtelenség miatti ismételt Közgyűlés időpontja, az eredetileg meghirdetett Közgyűlés napjára is szólhat, az eredetileg meghirdetett időponthoz képest legalább 1 óra különbséggel. Az eltérő határozatképességre vonatkozó felhívást a meghívónak tartalmaznia kell. Az elhalasztott közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

5.2.3.§. A Közgyűlés határozathozatala:

A Közgyűlés határozatait – a személyi kérdések kivételével – nyílt szavazással hozza meg. Személyi kérdésekben a Közgyűlés titkos, írásbeli szavazással dönt. A Közgyűlés a szavazatait alapvetően a jelenlévők egyszerű többségével hozza meg, amely alól kivételt képeznek az alábbi esetek

a.) Valamennyi szavazásra jogosult tag (teljes jogú tag) négyötödös szavazata szükséges az Alapszabály 5.2.1.§. l.) pontjában rögzített, kérdésben.

b.) Ugyancsak valamennyi szavazásra jogosult tag (teljes jogú tag) négyötödös szavazati aránya szükséges az Alapszabály 5.2.1.§. l.) pontjának négyötödös minősítésének megváltoztatásához.

c.) A határozatképes Közgyűlésen jelen lévő szavazásra jogosult tagok (teljes jogú tagok) háromnegyedének szavazata szükséges az Alapszabály megváltoztatásához. Ez alól kivétel a jelent az a.) pontjában és b.) pontjában rögzített négyötödös szabály.

d.) Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló Közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező teljes jogú tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges

e.) Valamennyi szavazásra jogosult tag (teljes jogú tag) kétharmadának szavazata szükséges az Alapszabály 5.2.1.§. m.) pontjának tekintetében.

Ha a Közgyűlés az Elnökség, ill. a Felügyelő Bizottság, éves beszámolóját, (jelentését) nem fogadja el, az érintett szerv a Közgyűlés által meghatározott határidőre - de legfeljebb 60 napon belül- rendkívüli Közgyűlésen köteles új beszámolót (jelentést) előterjeszteni.
A határozatok meghozatalára a 2013. évi V. törvény 3:19 §-ban foglaltak az irányadóak.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
5.2.4.§ A Közgyűlési határozatok nyilvántartása és közlése
a.) A Közgyűlés lefolyásáról a helyszínen rögzített hanganyag és feljegyzések alapján jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, valamint a jegyzőkönyvvezető és két erre megválasztott teljes jogú, hitelesítésre megválasztott teljes jogú tag, valamint az Elnök, amennyiben a Közgyűlésen részt vett, aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az aláírt jelenléti ívet. A jegyzőkönyvben külön is rögzíteni kell, ha időközben a szavazásra jogosult tagok létszámában változás történt. (Szavazásra jogosult tag távozását, új szavazásra jogosult tag érkezését.)
b.) A Közgyűlés határozatai csak rendelkező részt tartalmaznak. A határozatok indoklásaként a tárgybani előterjesztés, és a jegyzőkönyvben rögzített szóbeli kiegészítések szövegét kell tekinteni. A határozatokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, és be kell vezetni a Határozatok könyvébe oly módon, hogy abból a döntés tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges: a személye) megállapítható legyen. Ezen feladat elvégeztetéséért az Elnök felelős.
c.) A határozatokról szó szerinti kivonatot kell készíteni, amelyet, az Egyesület Elnöke és a levezető elnök, jegyzőkönyvvezető valamint 2 hitelesítő tag ír alá. A határozatokat el kell látni az Egyesület körbélyegzőjével. A határozatokat meg kell küldeni mindazoknak, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz. Az általános érvényű - az Egyesület minden tagját érintő- határozatokat, így különösen az Egyesület Éves beszámolóját az Egyesület hivatalos helyiségében hirdetmény útján, hirdetőtáblán közzé kell tenni, valamint az Egyesület hivatalos újságjában, a „Naturista Hírekben” kell nyilvánosságra hozni. A Naturista Híreket az Egyesület köteles elektronikusan is megjelentetni az Egyesület honlapján. A saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
A fent leírtak érvényesek a beszámolóval egyidejűleg elkészített közhasznúsági mellékletekre is.
Az Egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni az Egyesület által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény 32. § szerinti adatokat, mutatókat.
A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
Mindezeken túl az éves beszámolókat, közhasznúsági mellékleteket, a saját honlapon túl, egy helyi lapban is közzé kell tenni, annak elfogadásától számított 15 napon belül, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.
d) A Közgyűlések anyagait, továbbá az Egyesület éves beszámolóit az Egyesület bármely tagja az Egyesület hivatalos helyiségében és hivatali időben tanulmányozhatja, azokról a megállapított költségek felszámítása mellett másolatot kérhet, illetve kivonatot készíttethet.
Az Egyesület tagjain kívüli személyek, az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, az Elnökség előzetes értesítését követően, előzetesen egyeztetett időpontban, az Egyesület hivatalos helyiségében és hivatali időben betekinthetnek, azok tartalmát megismerhetik. Az Egyesület tagjain kívüli személyek esetében a betekintés részleteinek, rendjének pontos és részletes szabályait, jelen alapszabály felhatalmazása alapján az Egyesület közgyűlése által elfogadott és jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat, mint az Egyesület egyik belső szabályzata határozza meg. Az Egyesület működésével kapcsolatos iratok, szabályzatok, dokumentumok az Egyesület által fenntartott honlapon (http://www.mne.hu/) bárki által megismerhetőek, megtekinthetőek, ezzel biztosítva a nyilvánosságot.
e.) A Közgyűlés jegyzőkönyveit, határozatait, és egyéb dokumentációit legalább egy kinyomtatott példányban az Egyesület fennállásáig meg kell őrizni.
f.) A közhasznú szervezet szolgáltatása igénybevételének módját közvetlenül a szolgáltatás igénybevevőjének megkeresésével, illetve a c.) pontban megjelölt hirdetmény, illetve az Egyesület Hivatalos újságja és honlapja útján kell nyilvánosságra hozni - a hozott határozat jellegétől függően.
g.) Az Egyesület működése nyilvános, szolgáltatásainak igénybevétele bárki számára elérhető, bárki számára megismerhető, Az Egyesület működésének nyilvánosságáról és ennek módjáról szóló részletes szabályokat, jelen alapszabály felhatalmazása alapján, az Egyesület belső szabályzatai (Etikai kódex, Szervezeti Működési Szabályzat) határozzák meg, azzal, hogy az Egyesület működésével kapcsolatos iratok, szabályzatok, dokumentumok az Egyesület által fenntartott honlapon (http://www.mne.hu/) bárki által megismerhetőek, megtekinthetőek, ezzel biztosítva a nyilvánosságot.
5.2.5. § A választások általános szabályai
5.2.5.1. A választások céljai és irányelvei:
a.) Az Egyesület szervezeti életének irányítása, az egyes döntések meghozatala, a döntéshozatalban való konzultatív részvétel feltételeinek, a belső ellenőrzés, az Egyesületi demokrácia érvényesülése biztosításának és megvalósításának érdekében, az alapszabályban rögzített eljárási rend szerint választott, társadalmi megbízatású vezető tisztségviselői, FEB tagjai, illetve ezek testületei tevékenykednek.
b.) A vezető tisztségviselők, FEB tagok megbízatása a választással és annak írásbeli elfogadásával jön létre. A megbízatás a vezető tisztségviselő, FEB tag tagsági viszonya megszűnésével, mandátumának lejártával, lemondással és annak elfogadásával, valamint visszahívással, vagy halálával szűnik meg, illetve szüntethető meg.
5.2.5.2. Az Egyesület vezető tisztségviselői:
a.) Egyesület elnöke és az Elnökség tagjai

5.2.5.3. Az Egyesület felügyeleti szerve:
a.) Felügyelő Bizottság (FEB) elnöke és a Felügyelő Bizottság (FEB) tagjai.

5.2.5.4. Választójog, és választhatóság általános feltételei
a.) Minden teljes jogú tagot megilleti a választás és a választhatóság joga.

b.) Csak az választható vezető tisztségviselővé vagy Felügyelő Bizottsági taggá, akinek nincsen alaptagdíj hátraléka, legalább 2 éve az Egyesület tagja, és az Egyesület területén állandó települési hellyel rendelkezik, és fegyelmi büntetés hatálya alatt nem áll és nem állt a választást megelőző 2 évben,

c.) Aki büntetlen előéletű, nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, képességei az adott feladat ellátására alkalmassá teszik, az adott tisztséget írásos nyilatkozatával elfogadja.
d.) Az a személy választható meg vezető tisztségviselővé vagy Felügyelő Bizottsági taggá, aki a Közgyűlésen jelen lévő, szavazásra jogosult tagok 30%-ot meghaladó nyílt szavazáson meghozott döntésével a jelölő listára felkerül.

e.) Vezető tisztségviselők, illetve a Felügyelő Bizottsági tagok személyére javaslatot tehet bármelyik teljes jogú tag.

5.2.5.5. Összeférhetetlenségi szabályok vezető tisztségviselők vonatkozásában:
a.) Vezető tisztségviselővé vagy Felügyelő Bizottsági taggá nem választható meg az Egyesület, illetve az Egyesülettel társult gazdasági vállalkozás alkalmazottja, munkavállalója vagy az Egyesülettel kapcsolatban álló gazdasági vállalkozás ügyvezetője, vagy aki a kapcsolatban álló vállalkozás eredményében érdekelt.

b.) Kizáró oknak számít, ha a vezető tisztségviselőnek vagy Felügyelő Bizottsági tagjának jelölt személy valamelyik politikai pártnak, vagy más naturista szervezetnek vezető tisztségviselője, valamint olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását a megelőző két évben nem egyenlítette ki.

c.) Nem jelent összeférhetetlenséget az, ha az Elnökség bármely tagja, vagy elnöke más, (nem naturista) civil szervezet tagja, vagy vezető tisztségviselője.

d.) 2013. V. törvény 3:22 § alapján vezető tisztségviselővel szembeni követelménynek és kizáró oknak számít
• Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
• Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
• A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
• Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
• Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
• Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
e.) Nem lehet továbbá vezető tisztségviselő, a 2012. évi C törvény 61 § (1) bekezdés és (2) bekezdés i) pontja alapján, akit közügyektől eltiltottak.
Kizáró okok, illetve összeférhetetlenség fennállása esetén, a tisztségviselő, vagy az annak jelölt személy köteles a Közgyűlést, a döntés meghozatalát megelőzően tájékoztatni.
5.2.5.6. Összeférhetetlenségi szabályok FEB és annak tagjai vonatkozásában:
a.) Nem lehet a Felügyelő Bizottság Elnöke vagy tagja aki, az Egyesület Elnöke, az Elnökség tagja.
b.) Kizáró oknak minősül, amennyiben a FEB tagnak jelölt személy, az Egyesülettel, illetve az Egyesülettel társult gazdasági vállalkozással, az Egyesület megbízatásán kívül, azon túl más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
c.) A tagi viszonyon kívül, az Egyesülettel valamilyen gazdasági kapcsolatban van, amely gazdasági kapcsolatból valamilyen anyagi juttatásban részesül
d.) Ugyancsak kizáró oknak minősül, amennyiben a FEB tagnak jelölt személy, az Egyesülettől, vagy az Egyesülettel társult gazdasági vállalkozástól cél szerinti juttatásából részesül-, kivéve a bárki által, megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatásokat, valamint az egyesületi tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatást.
e.) A fent meghatározott személyek közeli hozzátartozója (Cvt. 38.§ (3) bek.) vagy velük élettársi kapcsolatban áll.
f.) 2013. évi V. törvény 3:26. § (2) bekezdés értelmében a felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
5.2.5.7. Választás szabályai:
a.) Újraválasztás esetén először az Elnökség tagjainak, majd a Felügyelő Bizottság tagjainak a megválasztására kerül sor.
b.) A megválasztott vezető tisztségviselők valamint FEB tagjai közül az Elnökség Elnökét és a Felügyelő Bizottság Elnökét a Közgyűlés választja meg titkos szavazással.
c.) A jelölő lista felállítása nyílt szavazással, míg a jelöltek közül a tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik.
f.) Az első szavazáskor megválasztott vezető tisztségviselőnek és FEB tagnak azok tekinthetők, akik a jelenlévő teljes jogú tagok felének a szavazatát elnyerik. Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget az adott tisztségre a jelöltek közül senki nem nyeri el a szavazást második fordulóval meg kell ismételni. A második szavazás előtt új jelöltek is állíthatók.
g.) A második szavazás alkalmával ugyancsak az összes jelenlévő teljes jogú tag felének a szavazata szükséges a tisztségre történő megválasztáshoz. Amennyiben a második szavazás alkalmával az adott tisztségre egyik jelölt sem nyeri el a szükséges szavazattöbbséget, akkor az adott tisztségre harmadik szavazást kell elrendelni.
h.) A harmadik szavazás előtt már nem lehet újabb jelölteket állítani és megválasztottnak azon személyek tekinthetőek, akik a legtöbb szavazatot kapják. Szavazategyenlőség esetén az adott jelöltek között újabb szavazást kell tartani és a legtöbb szavazatot kapó személy válik vezető tisztségviselővé, illetve FEB taggá.
5.2.5.8. Vezető tisztségviselők, Felügyelő Bizottsági tagok lemondása, visszahívása
A vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok lemondása, visszahívása vagy a vezető tisztségviselői tagság vagy felügyelő bizottsági tagság bármely más okból történő megszűnése esetén, amennyiben új vezető tisztségviselő vagy felügyelő bizottság tag megválasztására, az adott Közgyűlésen nem kerül sor, a lemondás, visszahívás, vezető tisztségviselő tagság, felügyelő bizottsági tagság megszűnésétől számított 90 napon belül választást kell kiírni, az adott tisztség(ek) betöltése érdekében. Lemondás, visszahívás vagy a tisztség bármely okból történő megszűnése esetén, az új vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag megválasztásáig, a vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag köteles ellátni feladatát, azonban csak és kizárólag a Közgyűlés által pontosan és tételesen meghatározott feladatkörben, azzal, hogy amennyiben az Elnök vagy az Alelnök visszahívására kerül sor utalást, készpénzes kifizetést csak és kizárólag közüzemi szolgáltatók irányába teljesíthet, az Egyesület működéséhez elengedhetetlenül szükséges, Közgyűlés által meghatározott körben.

5.3.§. Az Egyesület Elnöksége

a.) A Közgyűlés által megválasztott Elnökség, az Egyesületnek a vezető, irányító, az Egyesületi életet szervező és az Egyesületet képviselő testületi szerve. Az Elnökség a törvényes rendelkezések szerint, az Alapszabály előírásainak betartása mellett és a Közgyűlés által meghatározott keretek között,- annak felelősen- látja el a feladatait, és gyakorolja az Egyesület irányításával, ügyvezetésével kapcsolatos jogosítványait.

b.) Az Elnökség 5 (öt) tagból áll. Az Elnökséget a Közgyűlés 5 (öt) évre választja. Az Elnökség tagjai a mandátumuk lejárta után újraválaszthatóak. Amennyiben valamelyik Elnökségi tag lemond vagy mandátuma bármilyen okból megszűnik az Elnökség létszámát, figyelemmel az 5.2.5.8. pontban rögzítettekre, a következő Közgyűlésen ki kell egészíteni.

c.) Az Elnökséget az Elnök vezeti.

d.) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet Elnöke, illetve Elnökségi tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

 amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
 amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
 amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
 amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (Ctv.39.§ (1) bek.)

e.) Az Elnökség tagja nem lehet olyan személy, aki más közhasznú szervezetnél valamilyen tisztséget betölt

5.3.1.§. Az Elnökség ügyrendje

a.) Az Elnökségi üléseket szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer össze kell hívni.

b.) Rendkívüli Elnökségi ülést kell összehívni akkor, ha azt az Elnökségi tagok közül legalább kettő Elnökségi tag azt írásban indítványozza. Ugyancsak össze kell hívni az Elnökségi ülést abban az esetben, ha azt a Felügyelő Bizottság Elnöke írásban, a napirendi pontok megadásával indítványozza. A rendkívüli Elnökségi ülést, az írásban beérkezett indítványok megérkezése után legkésőbb három hét múlva össze kell hívni.

c.) Az Elnökségi ülések összehívása mindig írásban – a napirend közlésével – az ülés napját megelőzően legalább 8 nappal történik. A meghívó kiküldése történhet e-mail útján is.

d.) Az Elnökségi üléseket az Elnök távollétében az Alelnök vezeti le.

e.) Az Elnökségi ülésről mindig kell készíteni jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet a résztvevők részére meg kell küldeni és jóváhagyás után azt az Elnökségi ülésen jelenlévőknek alá kell írni. A jóváhagyott jegyzőkönyvet le kell fűzni az irattárban, illetve abból egy-egy példányt az Elnökség minden tagja megkap, valamint a FEB részére, annak aláírását követő 8 napon belül meg kell küldeni. Amennyiben valamely jelenlévő Elnökségi tag nem kívánja a jegyzőkönyvet aláírni pontosan, írásban rögzíteni kell ennek okát, a jegyzőkönyv végén.

f.) Az Elnökségi ülésre mindig meg kell hívni a Felügyelő Bizottság Elnökét, valamint a kerületi területfelelősök részt vehetnek, erre vonatkozó írásbeli jelzés esetén.

g.) Az Elnökség akkor határozatképes, ha azon legalább három Elnökségi tag részt vesz és a három tagból az Elnök vagy az Alelnök is jelen van. Az Elnök és az Alelnök akadályoztatás esetén az általuk meghatalmazott Elnökségi tag jelenléte szükséges az esetleges határozathozatalhoz.

h.) Az Elnökség a döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök, távolléte esetén az Alelnök szavazata dönt.

i.) Pénzügyi és gazdasági kérdésekben hozott döntésekről az Egyesület könyvelőjét értesíteni kell, a döntés meghozatalától számított 15 napon belül.

j.) Az Elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

k.) Az Elnökségi ülés határozatait meg kell küldeni mindazoknak, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz, ajánlottan, tértivevényesen, a határozat írásba foglalásától számított 15 napon belül. Az általános érvényű - az Egyesület minden tagját érintő- legfontosabb határozatokat, az Egyesület hivatalos újságjában, a „Naturista Hírekben” kell nyilvánosságra hozni. Az Elnökség határozataiba az Egyesület bármely tagja az Egyesület hivatalos helyiségében és hivatali időben betekinthet, és azokról a megállapított költségek felszámítása mellett másolatot kérhet, illetve kivonatot készíttethet.

5.3.2.§. Az Elnökség információs kötelezettsége a tagság felé

a.) Az Elnökség elsőszámú kötelezettségei közé tartozik a tagsággal való kapcsolattartás és a tagság informálása.

b.) Az információ megvalósításainak az eszközei levél, e-mail, és a Naturista Hírek, amelyet nyomtatott formában és elektronikusan is mindig elérhetővé kell tenni az Egyesület telephelyén, illetve az Egyesület web-es elérhetőségén.

c.) Titkosított információ csak akkor, és addig keletkezhet, ameddig az, az Elnökség tárgyalási pozícióját rontaná gazdasági tárgyalások előtt.

d.) Az Elnökség köteles előkészíteni az éves rendes valamint az év közben megtartott rendkívüli Közgyűléseket.

e.) Az Elnökség által, az éves rendes Közgyűlésre előkészített információs anyagot véleményezésre meg kell küldeni a Felügyelő Bizottságnak és ezen véleménnyel együtt kell kiküldeni a tagság felé. Annak érdekében, hogy a FEB-nek legyen ideje az információs anyagot ellenőrizni, az anyagokat a Közgyűlés meghívójának kiküldése előtt 20 naptári nappal meg kell kapnia, azzal, hogy ezen időszak alatt köteles előterjeszteni írásbeli véleményét. Amennyiben ezen időszak alatt nem terjeszti elő írásban az észrevételeit, a Közgyűlésre szánt anyag a FEB véleménye nélkül is kiküldhető, azzal, hogy ebben az esetben, amennyiben a FEB részéről az észrevételek előterjesztésére a Közgyűlésen kerül sor, az Elnökségnek lehetőséget kell biztosítani arra vonatkozóan, hogy olyan kérdésekre, amelyek jellegüknél fogva a Közgyűlésen nem megválaszolhatóak, 15 napon belül az Egyesület tagságát írásos formában, e-mail útján tájékoztassák,

5.3.3.§. Az Elnökség feladatai és hatásköre

a.) Az Elnökség osztatlan és testületi felelősséggel tartozik az Egyesület jog- és alapszabályszerű működésének biztosításáért, a Közgyűlési határozatok előkészítéséért és végrehajtásáért, az Egyesület vagyonával való ésszerű, célszerű, gazdálkodásért, valamint az Egyesületi élet szervezéséért, fejlesztéséért.
b.) A gazdasági társaságban történő együttműködésben, az Elnökség köteles megőrizni az Egyesület önrendelkezését, és önállóságát.
c.) Biztosítania kell – a lehetőségek határain belül- a gazdasági társaságban az Egyesület és a tagság többségi érdekeinek eredményes képviseletét.
d.) Dönt a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés alapján a bevételek felhasználásáról, a fejlesztési célok kijelöléséről, a beruházásokról, az esetleges terven felüli bevételek felhasználásáról.
e.) Irányítja az Egyesület gazdálkodását. Amennyiben az Egyesület gazdasági társaság tagja, a gazdasági társaságon belül az Egyesületet az Elnök vagy akadályozatása esetén az Alelnök képviseli.
f.) Elkészíti a mérleget, a közhasznúsági melléklettel ellátott beszámolót és a következő év költségvetési javaslatát, és ezeket, a Felügyelő Bizottság írásba foglalt véleményével együtt, amennyiben azt a Felügyelő Bizottság az alapszabályban rögzített határidőn belül az Elnökség rendelkezésére bocsátja, a Közgyűlés elé terjeszti.
g.) Folyamatosan elemzi és értékeli az éves költségvetés alakulását. Gondoskodik az abban rögzített irányelvek és célkitűzések érvényesüléséről, betartásáról, szabályszerű végrehajtásáról. A gazdasági, pénzügyi mutatók alakulásáról évente beszámol a Közgyűlésnek. Előterjeszti a folyó év költségvetését.
h.) Gondoskodik a hatóságok felé kötelező jellegű jelentések, felterjesztések elkészítéséről és továbbításáról.
i.) Folyamatosan kapcsolatot tart a tagsággal, a kerületi területfelelősökkel, gyűjti, és feldolgozza javaslataikat. Az Egyesület érdekei, és lehetőségei figyelembevételével gondoskodik azok megismertetéséről, érvényesítéséről, megvalósításáról.
j.) A tagság részéről közérdekű ügyben érkezett bejelentésekre, petíciókra, a kerületi területfelelősöktől érkezett megkeresésekre a következő Elnökségi üléstől számított 30 napon belül érdemben válaszolni köteles. Elutasítás esetén a döntést meg kell indokolni. A petíció, illetve a jogos kritikai észrevétel szerkesztőivel szemben a kezdeményezés miatt tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés, vagy megtorló intézkedés foganatosítása.
k.) A névtelen, vagy olyan beadványok, amelyek alapján a kezdeményezők nem azonosíthatók semmire nem kötelezik az Elnökséget. A személyiségi jogot sértő, rágalmazó, becsületsértő kiadványok értelmi szerzői és aláírói ellen az Egyesületvezető szervei a polgári, illetve a büntető jogszabályok szerinti eljárást kezdeményezhetik.
l.) Meghatározza az Egyesület által állandó, vagy időszakos jelleggel alkalmazottak számát, bérkeretét és bérét, munkájuk elismerésének módját és mértékét, a költségvetés kiadási oldala irányszámainak figyelembevétele mellett. Jogi és magánszemélyekkel eseti vagy tartós megbízási, együttműködési szerződésről dönt.
m.) Az Egyesületi tagok felett – ide nem értve a FEB Elnökét és tagjait - első fokon gyakorolja a fegyelmi jogkört.
n.) Egyesületi kitüntetéseket, díjakat alapíthat és ítélhet oda.
o.) Végzi az Egyesület honlapjának folyamatos frissítését, valamint az Egyesület időszakos kiadványának (hírleveleinek) szerkesztését, és a tagokhoz történő eljuttatását. E feladat ellátására más Egyesületi tagokat is bevonhat.
p.) A hatályos adatvédelmi szabályok szerint -át nem ruházható felelősséggel- vezeti a tagnyilvántartást, a tagok személyes adatainak kezelését.
q.) Szervezi az Egyesület ifjúsági, sport, és kulturális rendezvényeit, programjait.
r.) Dönt mindazon ügyekben amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, vagy az Egyesület Elnöke hatáskörébe.

s.) Az Elnökség képviseli az Egyesületet minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály nem utal a Közgyűlés hatáskörébe. Az Elnökség feladata így különösen:

 Egyesület gazdálkodásának irányítása, éves gazdasági tervek elkészítése;
 Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
 beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
 éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
 Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
 számlák jóváhagyása és kifizetése;
 Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a vezető tisztségviselők, FEB tagok megválasztatásának előkészítése;
 Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
 ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
 részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
 tagság nyilvántartása;
 Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
 Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
 Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
 Egyesületi a tag felvételéről való döntés;
 programok szervezése;
 A tagságon belüli vitás kérdések békés elrendezése;
 fegyelmi jogkör gyakorlása az alapszabályban meghatározott módon;
 Egyesület képviselete társ Egyesületekben;
 Egyesület képviselete a különféle hatóságok megkeresése esetén;
 Egyesület képviselete azon gazdasági társaságokban, ahol az Egyesület résztulajdonos;
 joga és kötelezettsége az éves rendes és rendkívüli Közgyűlésre az előkészítő anyagokat elkészíteni;
 Elnökség saját éves programjának előkészítése;
 társadalmi kapcsolatok ápolása

5.3.4.§. Az Elnökség szervezeti összetétele:
a.) Az 5 (öt) tagú Elnökség tagjai, maguk közül, nyílt szavazással alelnököt, gazdasági vezetőt választanak. Az Elnökség egyes tagjainak feladatkörét az Elnökség tagjai szavazással határozzák meg, amelyet az Egyesület tagjai számára közzé kell tenni.
b.) Az Elnök javaslat formájában terjeszti be az Elnökségi tagok munkakörét és feladatait, amelyet az Elnökségnek határozat formájában meg kell erősítenie. Jelen alapszabályban nem szabályozott feladat és hatásköri kérdésekben maga határozza meg működésének szabályait, alakítja ki ügyrendjét.
c.) Az Elnök akadályoztatása, vagy huzamosabb távolléte esetén – annak időtartamára - az Egyesület Elnökét teljes jogkörrel és felelősséggel az Alelnök képviseli, helyettesíti. Amennyiben mind az Elnök, mind az Alelnök képviseleti jogában akadályoztatva van a képviselet ellátására az Elnök vagy az Alelnök által meghatalmazott Elnökségi tag jogosult, azzal, hogy a bankszámla feletti rendelkezési jog meghatalmazással át nem ruházható.
5.3.5.§. Az Egyesület Elnöke:
a.) Hivatalosan képviseli az Egyesületet a hatóságok, bíróságok és más jogi személyek előtt, az Alapszabály képviseletre vonatkozó rendelkezéseinek is megfelelően. Kapcsolatot keres és tart fenn bel- és külföldi civil szervezetekkel, közösségekkel, magánszemélyekkel, továbbá protokolláris feladatokat lát el.
b.) Az Egyesület számára és érdekében, az Elnökség képviseletében jogokat szerez és kötelezettségeket vállal a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés keretein belül, az Alapszabály képviseletre vonatkozó rendelkezéseinek is megfelelően.
c.) Intézkedik az Elnökségi ülések összehívásáról, a napirendi pontok, megvitatásáról. Folyó ügyek esetében feladatokat szab az Elnökségi tagok számára, és azok végrehajtásáról beszámoltatja őket.
d.) Gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak nyilvántartásáról, szükség szerinti kihirdetéséről, az érintettekkel való közléséről és figyelemmel kíséri és ellenőrzi azok végrehajtását.
e.)Az Alapszabály szerinti esetekben meghatározza a Közgyűlések időpontját és intézkedik az összehívásáról, előterjeszti a folyó év költségvetését.
f.) Az Egyesület alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogkört.
g.) Dönt, és tevékenykedik a jogszabályok, az Egyesület alapszabálya, és a Közgyűlés által feladat, és hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.
h.) Az Egyesület működését érintő bármely kérdés megvizsgálására szakértőt bízhat meg, szaktanácsadót vehet igénybe, az Egyesület perképviseletére megbízást adhat.
i.) Az Elnök, az Elnökségnek jogszabályba, alapszabályba ütköző, az Egyesületi tagok érdekeit, az Egyesületi demokráciát súlyosan sértő, vagy az Egyesületre anyagi vagy erkölcsi kárt jelentő határozatai kihirdetését megtagadhatja, végrehajtását felfüggesztheti. Egyidejűleg állásfoglalásra felkéri a Felügyelő Bizottságot, melyet a Felügyelő Bizottság 15 napon belül köteles megadni és az állásfoglalás birtokában vagy amennyiben határidőn belül a Felügyelő Bizottság nem adja meg állásfoglalását, annak hiányában, további 30 napon belül köteles a Közgyűlést összehívni, amely esetben a Közgyűlés jogosult dönteni az adott kérdésben. A Közgyűlés döntéséig az ilyen határozat nem hajtható végre.

5.3.6. § Képviseleti és rendelkezési jog

5.3.6.1. Az Elnök az Egyesület számára és érdekében jogokat szerez és kötelezettségeket vállal a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés keretein belül.

5.3.6.2. Az Egyesületet, pénzügyi kérdésekben az Elnök képviseli az alábbi megszorításokkal:

 A Közgyűlés által jóváhagyott, éves gazdasági tervben meghatározott, feladatokra az Elnök jogosult számlákat jóváhagyni maximum 150.000.-Ft értékig, azzal, hogy erről a jóváhagyástól számított 15 napon belül az Elnökség felé írásban beszámolni köteles.
 Ennél nagyobb egyösszegű utalást az Elnök csak az Alelnökkel, akadályoztatása esetén valamely Elnökségi taggal közösen, együttesen hagyhatnak jóvá. A banki utalásokat ezen rendelkezés szerint kell szabályozni.
 Az Egyesület bankszámlájának ellenőrzésére, az onnan történő utalásra jogosult az Egyesület Elnöke, és az Alelnök. Minden utalásról SMS üzenetet kell kapni az Elnöknek és az Alelnöknek.
 Az Elnökségnek havi rendszerességgel tájékoztatni kell a FEB-et az Egyesület pénzforgalmáról.
 Egyéb, a fenti pontokban nem szabályozott banki kérdésekben az Elnök jogosult képviselni az Egyesületet.
 Abban az esetben, amennyiben a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetési tervtől, a szükségszerűen felmerülő közüzemi díjakon felül, 350.000.-Ft-ot meghaladó, előre nem tervezett kiadás jelentkezik, annak kifizetését megelőzően rendkívüli Közgyűlés összehívása szükséges, kivéve az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kérdésköröket.

5.3.6.3. Az Egyesületet különféle hatósági ügyekben az Elnök képviseli. Amennyiben a hatósági megkeresések olyan ügyekben következnek be, melyek jelentős kihatással lennének az Egyesület életére, vagy az Egyesület megszűnését, vagy gazdasági ellehetetlenülését eredményezhetnék az Elnök köteles szakértőt, (szakértőket) magával vinni a tárgyalásokra, és azok tanácsait figyelembe véve állást foglalni, azzal, hogy végleges döntést ilyen esetekben csak a Közgyűlés megfelelő tartalmú felhatalmazása, jóváhagyása alapján hozhat. Amennyiben a szakértők tanács ellenére is bizonytalan a döntés hatását illetően, vagy nincsen meg a szükséges közgyűlési felhatalmazás, jóváhagyás akkor köteles halasztást kérni.

5.3.6.4. Azokban a gazdasági társaságokban, ahol az Egyesületnek tulajdonrésze van, az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök, mind az elnök, mind az Alelnök akadályoztatása esetén az Elnökség által kijelölt Elnökségi tag képviseli az Egyesületet, az alábbi megkötésekkel:

 Nem hagyhat jóvá alaptőke emelést, csak a Közgyűlés előzetes jóváhagyása után.

 Nem hagyhatja jóvá az illető gazdasági társaság megszüntetését, csak a Közgyűlés előzetes jóváhagyásával.

5.3.7. § Az Elnökség tagja:
a.) Köteles rendszeresen és tevékenyen részt venni az Elnökség munkájában, a határozatok előkészítésében és meghozatalában, a határozatok végrehajtásában ill. azok ellenőrzésében.
b.) Köteles az ügyrendben és az Elnökség határozataiban részére megszabott feladatokat elvégezni, és arról az Elnökségnek beszámolni.
c.) Felelős az Elnökség gazdasági, pénzügyi, beruházási, és egyéb kérdésekben hozott határozatáért, kivéve, ha ellenvéleményét kifejezetten írásban kinyilvánította. Az ilyen különvéleményeket a határozat mellékleteként zárt borítékban meg kell őrizni.
d.) Jogosult az Egyesület életével kapcsolatos bármely kérdésben észrevételt, javaslatot tenni, bármely kérdés megvitatását indítványozni.
e.) Az Egyesület Elnöksége által megválasztott Alelnök, az Egyesület elnöke tagsági viszonyának az Alapszabály szerinti megszűnése esetén a következő Közgyűlésig teljes jogkörrel és felelősséggel ellátja az elnök hatáskörébe tartozó feladatokat, képviseli az Egyesületet.
5.4.§. Az Egyesület Felügyelő Bizottsága (FEB)

5.4.1. § A FEB létrehozása, és működése:
a.) A FEB (FEB) az Egyesület általános hatáskörű ellenőrző szerve, amely őrködik az Egyesület jog-, és alapszabályszerű működése felett. A felügyelőbizottság feladata az Egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az Egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
b.) Hatásköre, az 5.4.1. a) pontban rögzítettek figyelembevételével, az Egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, alapszabály és az Egyesületi határozatok végrehajtás területén kiterjed az Egyesületi élet minden területére, a Közgyűlés kivételével valamennyi választott testület működésére és az alkalmazottak tevékenységére.
c.) A FEB a Közgyűlés által, a teljes jogú tagok köréből 5 (öt) évre választott, 3 tagú testület. Tevékenységéért kizárólag a Közgyűlésnek felelős, munkájáról legalább évente köteles beszámolni.
d.) A FEB tagjává olyan teljes jogú tag választható, aki ellen fegyelmi eljárás nincs folyamatban. Személyében, képzettségében megfelel a FEB részére előírt feladatok ellátásának és a FEB-ben betöltendő tisztséget elvállalja.
e.) A FEB saját ügyrendje szerint ténykedik, azzal, hogy hatáskörét nem lépheti túl az alapszabályban és a vonatkozó jogszabályokban rögzítetteken. Munkáját a FEB elnöke vezeti. Üléseit a FEB elnök hívja össze írásban, és az arra az Elnökség tagjait meg kell hívni, akik részvételi joggal jelen lehetnek.
f.) A FEB határozatképes, ha elnöke és legalább egy tagja az ülésen jelen van. A FEB a határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyhangú határozatával hozza.
g.) A FEB általában, testületben jár el, de egyes feladatai ellátására valamely tagja útján is intézkedhet.
h.) A FEB tagjai feladataikat társadalmi megbízásként látják el, részükre semmilyen jogcímen juttatás nem állapítható meg.

5.4.2. § A Felügyelő Bizottság hatásköre, feladatai:

a.) Ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe, irataiba betekinthet, az Egyesület pénzforgalmával kapcsolatos pénzügyi bizonylatokat megvizsgálhatja, ellenőrizheti. Szükség esetén külső szakértőket vonhat be a vizsgálataiba. A szakértők bevonásának előzetes feltétele, 100.000.-Ft-ot meg nem haladó költség esetén az Elnökség előzetes jóváhagyása, míg ezt meghaladó kiadás esetén a szakértő bevonásának a feltétele a Közgyűlés előzetes jóváhagyásának beszerzése. Ilyen esetben a Közgyűlés döntésének ki kell terjedni a szakértők költségeire, a kiválasztás feltételeire és a pontos okok meghatározására, amely alapján szükségszerű és indokolt a szakértő bevonása.
b.) A FEB az elvégzett ellenőrzésekről köteles írásbeli feljegyzést készíteni és a megállapításakor, esetleges javaslatokról az Elnökséget az ellenőrzés lezárástól számított 15 napon belül írásban értesíteni.
c.) A FEB köteles az Elnökség összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
 az Egyesület működése során jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség döntését teszi szükségessé,
 a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

d.) Az Elnökséget a FEB írásbeli indítványára, az indítvány megtételétől számított 15 naptári napon belül össze kell hívni. Ezen határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség összehívására a FEB is jogosult.

e.) Amennyiben az Elnökség a FEB által feltárt esetleges, FEB által jelzett visszásságokat a FEB által írásban jelzett határidőn belül nem hárítja el, a FEB jogosult összehívni az Egyesület Közgyűlését.

f.) A FEB szükség szerint tart ülést, de legalább évente egyszer, az éves rendes Közgyűlés meghívójának kiküldését megelőző 10 naptári napon belül értékelő ülést kell tartania. Ezen felül kell vizsgálni, és értékelni kell az Egyesület munkáját, az Egyesület Elnöksége által, részére a Közgyűlés meghívójának kiküldését megelőző 10. napig elkészített beszámolókat. A FEB ennek alapján terjeszti be írásbeli jelentését az éves Közgyűlésre. A Felügyelő Bizottságnak tehát 10 napja van az Elnökség által elkészített beszámolók ellenőrzésére.

g.) A FEB elnöke az Elnökség által, a Közgyűlésre beterjesztett írásos előkészítő anyagokat, egyetértését igazolva aláírja. Ameddig a FEB véleménye nem kerül átadásra, addig az előkészítő anyagokat nem lehet szétküldeni a tagság felé vagy ezen írásbeli jóváhagyás csatolásának hiányát pontosan ki kell fejteni a beszámolóban.

h.) A FEB elnöke meghívott az Elnökségi ülésekre, de akadályoztatása esetén őt a FEB más tagja is képviselheti, külön erre irányuló meghatalmazás alapján.

i.) A FEB üléseiről írásbeli jegyzőkönyvet kell vezetni, a jegyzőkönyv vezetéséről a FEB elnöke gondoskodik és valamennyi jelen lévő köteles aláírni és az így elkészült aláírt jegyzőkönyvet, a FEB, az ülés megtartásától számított 8 napon belül köteles az Elnökség részére írásban megküldeni.

5.5.§. A kerületi területfelelősök

5.5.1.§. A kerületi területfelelősök megválasztása nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe, személyüket az Egyesületen belül nyilvántartott kerületük tagsága, választja saját maguk közül egyszerű szótöbbséggel, azzal, hogy kerületenként egy kerületi területfelelős választható. A kerületi területfelelősök nevét és elérhetőségit, adatait a Recepció, és a kerülethez tartozó higibox hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

A kerületi területfelelősök megválasztására, az egyes esetleges kerületi összejövetelek megszervezésére vonatkozó pontos szabályokat, a kerületek maguk alakítják ki, határozzák meg az erre vonatkozó esetleges szabályzatokat.

5.5.2.§. A kerületi területfelelősöknek szerepe az, hogy az Egyesület vezetősége és a tagok közötti kapcsolatot folyamatossá és kiegyensúlyozottá tegye, biztosítsa a megfelelő és gyors, interaktív információáramlást a tagok és az Elnökség között, a tagok érdekében kerületi szinten érdekvédelmi, érdekegyeztető képviseletet lásson el.

5.5.3.§. A kerületi területfelelősöknek feladata, amennyiben a tagokkal való kapcsolattartás során kérdésekkel, javaslatokkal, ellentmondásokkal, panaszokkal találkoznak, azokat 15 napon belül tolmácsolja az Elnökség felé. Az Elnökségnek kötelessége ezekkel a panaszokkal, kérdésekkel foglalkozni, beérkezésüktől számított 30 napon belül, és a választ az üléstől számított 15 napon a kerületi területfelelősök részére közvetlenül megküldeni, aki azt az érintett tag részére továbbítja. Jelentősebb kérdések esetén a kerületi területfelelős jogosult napirendi pontot javasolni a soron következő Elnökségi ülésre.

6. § Fegyelmi szabályok
6.1. § A fegyelmi szabályok hatálya:
A fegyelmi szabályok hatálya kiterjed az Egyesületi tag akár bel-, akár külföldön elkövetett fegyelmi vétségeinek elbírálására.
6.2. § Fegyelmi vétségek:
a.) Fegyelmi vétséget követ el az az Egyesületi tag, aki az Alapszabályban foglaltakat vétkesen megszegi.
b.) Az Egyesületnek akár szándékosan, akár gondatlanságból elkövetett anyagi, vagy erkölcsi kárt okoz.
c.) Ha az Egyesület tagja az Egyesület működésével, illetve a naturista tevékenységgel összefüggésben magának, vagy másnak jogtalan előnyt szerez, illetve igyekszik nyújtani.
d.) Az olyan magatartásbeli viselkedés, amely súlyosan zavarja az MNE székhelyén, vagy más helyen (pl.: kemping) a közösségi életet. Botrányos, garázda, vagy erkölcstelen életmóddal továbbá más módon Egyesületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít.
e.) Az Egyesület működésével összefüggésben, vagy egyéb módon a naturista környezetben bármilyen bűncselekményt elkövet.
6.3. § Fegyelmi büntetések:
a.) szigorú megrovás;
b.) egy évig terjedő eltiltás az Egyesület központi rendezvényein való részvételtől;
c.) felfüggesztés az Elnökség tagság vagy FEB tagság gyakorlása alól a következő, Közgyűlés döntéséig;
d.) kizárás az Egyesületből, amely kérdésben csak és kizárólag a Közgyűlés jogosult dönteni;
6.4. § A fegyelmi jogkör gyakorlása:
a.) Egyesület tagjaival szemben a fegyelmi jogkört I. fokon az Egyesület Elnöksége gyakorolja. Másodfokon a Közgyűlés jár el.
b.) Az Elnökség tagjaival szemben a fegyelmi jogkört I. fokon az Elnök gyakorolja. Másodfokon a KÖZGYŰLÉS jár el.
c.) A FEB Elnökével szemben a fegyelmi jogkört I. fokon a Közgyűlés gyakorolja, amely döntés ellen a FEB Elnöke a Bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
d.) A FEB tagjaival szemben a fegyelmi jogkört I. fokon a FEB elnöke gyakorolja. Másodfokon a Közgyűlés jár el.
e.) Az Elnök felett a fegyelmi jogkört első fokon a Közgyűlés gyakorolja, amely döntés ellen az Elnök a Bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
A fegyelmi eljárás részletes szabályait az Elnökség által megalkotott Fegyelmi Szabályzatban kell meghatározni.
6.5. § Kizárási eljárás részletes szabályai, amely mind teljes jogú tag, mind pártoló tag ellen indítható, azzal, hogy jelen pont alatt együttesen tagként kerül megjelölésre:
6.5.1. A kizárási eljárás (felelősségre vonás) célja és feladata:
- fegyelmi vétséget elkövető tag, bizonyított cselekményével arányban álló büntetés meghozatala, a tag visszatartása a jövőbeni hasonló cselekmények elkövetésétől
- általános megelőzési követelmények érvényesítése, más tag fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartása

6.5.2. A kizárási eljárás hatálya

- Az eljárás hatálya alá kizárólag az Egyesület tagjai tartoznak, függetlenül attól, hogy viselnek-e valamilyen tisztséget az Egyesületen belül.
- Az Egyesület alkalmazottaira a hatályos Munka Törvénykönyve rendelkezései az irányadóak.

6.5.3. A kizárási eljárás lefolytatása során amennyiben bebizonyosodik, hogy a tag jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy Közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsított, illetve a tag az Egyesület érdekeit veszélyezteti, bűncselekményt követ, követett el vagy taghoz méltatlan magatartásával az Egyesület tevékenységét bármilyen módon veszélyezteti vagy a kemping házirendjének valamely rendelkezését nem tartja be, úgy a Közgyűlés a tagot kizárhatja az Egyesületből.
6.5.4. Az a tag, akit az Egyesületből kizártak, csak a kizárást kimondó jogerős határozat meghozatalát követő 3 (három) év elteltével kérheti újra felvételét az Egyesületbe.
6.5.5. Kizárási eljárás, tárgyalás elrendelése, lefolytatása
6.5.5.1.A kizárási eljárást az Egyesület bármelyik tagja, illetve Egyesületi szerv kezdeményezheti, elrendelni, a Közgyűlést ezen kérdéskörben összehívni azonban csak megalapozott gyanú alapján lehet.
6.5.5.2.A kizárási eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy az adott cselekmény nem évült-e el.
Elévült a cselekmény, ha:
a./ a fegyelmi vétség elkövetése óta egy év már eltelt, vagy
b./ a fegyelmi vétség elkövetéséről a fegyelmi jogkör gyakorlójának (Egyesület Elnöke) több mint egy hónapja tudomása van.
6.5.5.3 Ha a kizárási eljárás alapját képező ügyben büntető vagy szabálysértési eljárás indult, a kizárási eljárást akkor is el kell rendelni, azonban a Közgyűlés az eljárás megindítását követően eljárását a büntető vagy szabálysértési ügy jogerős befejezéséig felfüggesztheti. Ez esetben az elévülés a büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezésekor kezdődik.
6.5.5.4. Az Elnök az iratok és bejelentés hozzá történő beérkezését követően harminc napon belül köteles az ügyben a Közgyűlést összehívni.
6.5.5.5. A Közgyűlés összehívása esetén, a közgyűlési meghívó mellékleteként csatolni kell a cselekménnyel kapcsolatos és fellelhető bizonyítékokat /okiratokat, jegyzőkönyveket, stb./ is, a megfelelő döntés meghozatala érdekében és pontos tájékoztatást kell adni az eljárás alá vont tag részére is, azzal, hogy amennyiben szükségesnek látja jogi képviseletét biztosíthassa, szükség esetén tanúkat előállíthasson, illetve amennyiben a tag a tanúk címét az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételét követő 3 napon belül bejelenti a tanúkat írásban is értesíteni kell az Elnök által.
6.5.5.6. Kizárási eljárás esetén az egyidejűleg felvett írásbeli jegyzőkönyvön túl, minden esetben kötelező a digitális hang-, lehetőség szerint képanyag készítése. A kizárási eljárás során a tagok kérdéseket intézhetnek az eljárás alá vont tag irányába.
6.5.5.7. Amennyiben a kizárási eljárás alá vont személynek bejelentett jogi képviselője van, úgy a jogi képviselőt is értesíteni kell a közgyűlés időpontjáról és lehetőséget kell biztosítani a számára, hogy ügyfele érdekében álláspontját kifejthesse.

6.5.5.8. A közgyűlésre igazolhatóan és szabályszerűen írásban meghívott eljárás alá vont, vagy jogi képviselője távolléte nem akadálya annak, hogy ügyében a közgyűlés döntsön.

6.5.5.9. Ha a kizárási eljárás eredményeként a fegyelemsértés nem bizonyosodott be, az eljárást "bizonyítékok hiányában", ha az eljárás alá vont fegyelmi vétséget nem követett el, "fegyelmi vétség hiányában", illetve, ha a vizsgálat közben derül ki, hogy a fegyelmi vétség elévült, az eljárást "elévülés" címén meg kell szüntetni. Erről a kizárási eljárás alá vontat írásbeli határozattal értesíteni kell.

6.5.5.10. Ha az eljárás során a fegyelmi vétségnek a kizárási eljárás alá vont személy által történt elkövetése egyértelműen bebizonyosodott, az eljáró közgyűlés határozatot hoz a tag kizárásáról.

6.5.5.11. A kizárási tárgyaláson a Közgyűlés a határozatát írásbeli szavazás útján hozza, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével.

6.5.5.12. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, azonban a kizárt tag jogorvoslatért, a határozat meghozatalától számított 30 napon belül Bírósághoz fordulhat.

6.5.5.13. A Közgyűlési határozatot tizenöt napon belül írásba kell foglalni, és annyi példányban kell elkészíteni, hogy abból valamennyi érdekelt kapjon. Az írásba foglalt határozatott a közgyűlés levezető elnöke és az Elnök írja alá és egyúttal gondoskodik annak elküldéséről.
6.5.5.14. A fegyelmi határozat bevezető részből, rendelkező részből és indoklásból áll.
a./ A bevezető rész tartalmazza:
- Egyesület megnevezését
- határozat hozatal idejét,helyét
- az eljárás alá vont személy adatait.
b./ A rendelkező rész tartalmazza:
- a megállapított fegyelmi vétség megjelölését
- a kiszabott fegyelmi büntetést,
- a jogorvoslati, lehetőséget.
c./ Az indokolás tartalmazza:
- az elkövetett cselekmény rövid leírását, az eljárás során bebizonyított és a cselekménnyel, illetve az elkövetéssel kapcsolatos tényeket és körülményeket,
- a lefolytatott bizonyítási eljárást,
- az eljárás alá vont által felajánlott, de a Közgyűlés által nem foganatosított bizonyítási cselekményeket, az elutasítás indokának megjelölésével,
- a súlyosbító és enyhítő körülményeket,
- az eljárás során figyelembe vett egyéb körülményeket.
7.§. Az Egyesület gazdálkodása, vagyona és pénzügyi működése:

7.1. § Az Egyesület bevételei:
a) teljes jogú tagok által fizetendő alaptagdíj valamint a pártoló tagok által fizetendő pártoló tagdíj,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel,
c) a költségvetési támogatás,
d) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,
e) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel,
f) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,
g) befektetési tevékenységből származó bevétel,
h) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

7.2. § Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek,
c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az Egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik.

Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat, és célja megvalósítása gazdaság feltételeinek biztosítási érdekében gazdaság-vállalkozási tevékenységet is végezhet. Az Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytatására nem alapítható. Elsődlegesen vállalkozási-gazdasági tevékenységű az a szervezet, amelynek éves árbevétele 60%-át eléri, vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó éves összes bevétele. Gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint közhasznú tevékenységét.
Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítő okiratában meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve, az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végez. Gazdálkodása során elért eredményét az Egyesület nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységre fordíthatja.

Az Egyesület köteles a 2011. évi CLXXV törvény V. és VI fejezetei előírásainak megfelelően gazdálkodni. Az Egyesület fizetett alkalmazottai külön munkaszerződés alapján dolgoznak, dolgozhatnak.

Az Egyesület köteles áttekinthető és megfontolt gazdálkodást folytatni.

Az Egyesület esetleges felhalmozott tartozásaiért a tagok, az általuk az Egyesület irányába bármely jogcímen teljesített befizetéseiken túl, saját vagyonukkal nem felelnek.

8.§. Az Alapszabály hatálya
A Közgyűlés felhatalmazza az Egyesület Elnökségét, hogy az elfogadott Alapszabályt terjessze az illetékes bíróság elé.
Az Egyesület jelen, hiánypótló végzés alapján eszközölt módosításokat is tartalmazó egységes szerkezetű Alapszabálya a Fővárosi Törvényszék által hozott jóváhagyó végzés, illetve az abban foglalt dátum alapján lép hatályba.
Délegyháza, 2016. április 16.
……………………………………………
Takaró Szilvia Mária
Magyar Naturisták Egyesületének
elnöke

Készítettem és ellenjegyzem:
Délegyházán, 2016. április 16. napján:

……………………………………………..
Galavits & Galavits Ügyvédi Iroda
Dr Galavitsné dr Ábrahám Krisztina ügyvéd
1065 Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 65. IV/1

Záradék: Alulírott dr Galavitsné dr Ábrahám Krisztina ügyvéd, mint a Galavits & Galavits Ügyvédi Iroda tagja (székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 65. IV/1) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI törvény 38 § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen kitűnik, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot.
Kelt: Délegyháza, 2016. április 16.

……………………………………………..
Galavits & Galavits Ügyvédi Iroda
Dr Galavitsné dr Ábrahám Krisztina ügyvéd
1065 Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 65. IV/1

……………………………………………
Medgyesi József
Magyar Naturisták Egyesületének
elnöke

Készítettem és ellenjegyzem:
Budapesten, 2014. november 08. napján:

……………………………………………..
Galavits, Ábrahám & Kondacs Ügyvédi Iroda
Dr Galavitsné dr Ábrahám Krisztina ügyvéd
1065 Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 65. IV/1